Nyócker
2004, magyar, 90' írta: Novák Erik, Nagy Viktor és Orsós László Jakab, rendezte: Gauder Áron, zene: Hammer Zsolt, Hunyadi Alex, Jávorka Ádám, László Viktor, Spacecafe, zenék: LL Junior, Ludditák, Modul & Dermot, Ogly-G., CopyCon. GanXsta Zolee, Balkán Fanatik, Spacecafe, Kamikaze, szinkron hangok: Szacsvay László (Gusztibá), Szabó Győző (Csorba Karesz), Pindroch Csaba (Bélus), Csöre Gábor (Chen, Simi), Gryllus Dorka (Mari), Rajkai Zoltán (Abdul), Fullajtár Andrea (Irina), LL Junior (Ricsi), Roatis Andrea (Julika), Gesztesi Károly (Lóri), Betz István (Sandokan), Jónás Judit (Rózi), Badár Sándor (Badár főtörzs), Horváth János (Vizy zászlós), Orosz Anna (Ági néni), Simonyi Balázs (Móricka), Szabó-Sipos Barnabás (Dr. Zsírvágó)
A díjesővel jutalmazott, legjobb európai animációs filmként elismert egészestés magyar animációs film, amit káeurópai South Park-ként is emlegetnek. Cigányok, magyarok, arabok, kínaiak, zsidók animálva, pixelesítve, néha nehezen érthető, durva szlenggel leöntve. Mindez még nem feltétlen recept a sikerre, a Nyócker azonban hoz egy sztorit is, ami annyira váratlan és elborult, annyira kiszámíthatatlan, hogy már jó. Az alap a régi: Rómeó, a cigányfiú beleszeret Julikába, a magyar lányba, ám a családok közt kibékíthetetlennek tűnik az ellentét. Segít azonban az öregek bölcsessége: pénzzel mindent meg lehez oldani. Összefog hát egy csapat kisiskolás, hogy pénzt szerezzenek, olajból, mert hát ugye abban van a nagy lé. Ehhez már csak olajat kellene találni, de szerencsére Móricka, a lángész mindig készen áll egy-két ötlettel. A srácok gyors meggazdagodásához azonban a gyanakvó családokon kívül néhány nagyhatalomnak is lesz egy-két szava. Vajon győz-e a szerelem a végén?
A Nyócker rendkívül hálás hátteret, a hírhedt és közismert VIII. kerületet választotta, ami bár önmagában jó kiindulási alap, még nem feltétlen elég egy jó filmhez. Itt azonban sikerült a helynek a szellemét a vászonra átültetni, eltúlozva persze, de felismerhetően. A szereplők ugyan sztereotipikusak, néha talán túlságosan is, de most tekintsünk el ettől, közönségfilmről lévén szó. A megteremtett képi világ zseniális, a kivágásos, kétdimenziós technika vegyítése a motion capture vívmányaival és az élő színészek arcairól készült fényképek felhasználásával egyedi, rendkívül látványos képi világot teremt. A forgatókönyv néha döcögős, de a történet pergő ritmusa segít ezeket a hibákat elsimítani. A zenei betétek is jól sikerültek, némely jelenet pedig mintha kifejezetten csak a zene miatt került volna be a filmbe (Ludditák - Kurvaélet). Kár, hogy a film alkotói nem voltak igazán bátrak, a hazai közszereplők helyett csak a könnyű célpontnak bizonyuló amerikai elnököt és társait fricskázták, így a film nem érhetett el a South Park szintjére, de ettől függetlenül az utóbbi évek egyik legjobb, legszórakoztatóbb moziját hozták létre, amely már Amerikába is eljutott. Ott legalább durvábbnak érzik majd a poénokat, személyes érintettségük okán. |