Minden kutyatulajdonos, aki norm�lis m�don k�zvetlenebb kapcsolatban van a kuty�j�val, megfigyelhette m�r kedvenc�t alv�s k�zben. Ilyen esetekben gyakorta �szrevehet�, hogy k�l�nb�z� testr�szei megr�ndulnak, megmozdulnak, s nemritk�n olyan mozg�ssorozat alakul ki, mintha a kutya nem is alv� �llapotban lenne. Hozz�nk, emberekhez hasonl�an �lmodnak a kuty�k? Ha igen, akkor vajon mit, �s mi�rt �ppen azt?

Az �llatok alv�s�val �vtizedek �ta foglalkoznak a kutat�k. Eddig kb. 150 �llatfaj alv�si szok�saival, alv�s k�zbeni �letm�k�d�s�k dokument�l�s�val foglalkoztak a biol�gusok �s �llatorvosok. Az eddigi eredm�nyek szerint elektrofiziol�giai vizsg�latokkal egy�rtelm�en meg�llap�tott �s bizony�tott, hogy alv�s k�zben csaknem minden eml�s�llat �lmodik – egyetlen kiv�telt a delfinek jelentik.

A k�tf�le alv�s

A kuty�kn�l az emberekkel megegyez�en k�t k�l�nf�le alv�si �llapotot lehet megk�l�nb�ztetni:

• REM (Rapid Eye Movement) alv�s,
• NREM (Non Rapid Eye Movement) alv�s.

A kuty�k alv�sig�nye nagyobb, mint az emberek�. Egy eg�szs�ges, kifejlett �s megfelel� tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt �l� �llat naponta kb. 12 �r�t t�lt el alv�ssal. A fajta �s az �letkor f�ggv�ny�ben ennek 20–35%-�t teszi ki a REM-alv�s. A REM-alv�s id�szaka alatt nem regener�l�dik a kuty�k szervezete, nem alszanak igaz�n m�lyen: t�bb�-kev�sb� k�szenl�ti �llapotban vannak. Ebb�l az alv�sb�l m�g gyorsan akt�v m�k�d�sbe tudj�k hozni �rz�kszerveiket, �s idegrendszer�k�n kereszt�l vez�relni tudj�k test�ket a t�l�l�st biztos�t� alapfunkci�kra: t�mad�sra vagy menek�l�sre. A REM-alv�s k�zben ritk�n fekszenek a kuty�k az oldalukra, l�baikat igyekeznek �gy elhelyezni, hogy az lehet�v� tegye a gyors f�l�ll�st vagy ugr�st. A REM-alv�sb�l �bred� kuty�k azonnal aktiviz�lni k�pesek az �sszes �rz�kszerv�ket, �s mozg�skoordin�ci�jukat t�k�letesen tudj�k m�k�dtetni.

A REM-id�szak alatt a legintenz�vebb testmozg�sok figyelhet�k meg:

• a szem mozgat�sa a teljesen vagy csak r�szben lez�rt szemh�j m�g�tt,
• a bajusz remeg�se, r�ngat�sa,
• a l�bak r�ndul�sa vagy szalad�st ut�nz� mozg�sa,
• az orr �s az ajak �temes �sszeh�z�d�sa,
• a farok cs�v�l�sa, mozgat�sa.

A REM-alv�s ideje alatt az sem ritka jelens�g, hogy a kuty�k ny�sz�t�, ny�g�, vakkant� vagy morg� hangokat adnak. A REM-alv�s k�zben a kuty�k agya m�g nagyon akt�van dolgozik, �s igyekszik semleges�teni vagy feldolgozni az �brenl�ti �llapotban meg�lt esem�nyeket.

A NREM-alv�s ideje alatt szinte egy�ltal�n nem lehet kimutatni, hogy a kuty�k �lmodn�nak.

Ebben az id�szakban regener�l�dik a test�k. Ekkor tud az immunrendszer�k meger�s�dni, �s ugyanazok a biol�giai, �lettani folyamatok zajlanak le szervezet�kben, mint az emberek test�ben a NREM-alv�s alatt. A hosszabban tart� NREM-alv�sb�l �bred� kuty�kn�l percekig is eltarthat, am�g minden �letfunkci�juk el�ri a maxim�lis teljes�t�k�pess�get. Ilyen esetekben figyelhet� meg, hogy mells� l�baikat el�reny�jtva ny�jt�zkodnak (ez nem azonos a j�t�kra h�v�s testbesz�djel�vel!), er�sen megr�zz�k a f�l�ket, laz�t�an megr�zz�k a h�tukon a b�rt, vagy elny�jtva nagyot �s�tanak.

A k�ly�k- �s fiatal kuty�knak l�nyegesen t�bb id�t kell a NREM-alv�sban elt�lteni�k, mint kifejlett t�rsaiknak, mert ebben az id�szakban n�vekszik a csontozatuk, �s ezzel egy�ttesen a test�k. Term�szetesen az alv�s mennyis�g�re �s min�s�g�re (a REM �s a NREM ar�ny�ra) jelent�s befoly�ssal van a kuty�k szellemi �s fizikai ig�nybev�tele, valamint ezek intenzit�sa �s min�s�ge.

Semmi nem hat olyan term�szetes m�don a kuty�k j� k�z�rzet�re, kiegyens�lyozotts�g�ra, eg�szs�g�re, mint a rendszeres mozg�s, a megfelel� pszichikai elfoglalts�gok �s a zavartalan alv�s.

Sajnos jelenleg a kuty�k t�bbs�g�nek t�bb mint elegend� nyugalmi, alv�si lehet�s�g adatik meg, ezzel szemben mozg�sig�ny�k, gondolkod�si k�pess�g�k nincs el�gg� kiel�g�tve, illetve t�mogatva.

Az �lom rendeltet�se �s tartalma

Az �lmok rendeltet�s�t �s tartalm�t emberekn�l �s �llatokn�l egyar�nt t�bb tudom�nyos �lomkutat� pr�b�lta megfejteni.

A k�t kutat�si ir�ny sok �sszehasonl�t�si alapot ad, viszont egy alapvet� dologban k�l�nb�zik, �s ez d�nt�en hat�rt szab az el�rhet� eredm�nyeknek: egy embert ki lehet k�rdezni arr�l, hogy mit �lmodott, �s az ember kiel�g�t�en el is tudja mondani, mes�lni az �lm�t. Ez azonban a kuty�n�l nem kivitelezhet�.

Az emberekn�l az �lom egyik rendeltet�se azokat az er�sen �rzelmi, pszichikai jelleg� v�gyakat �s �lm�nyeket feldolgozni, amelyek napk�zben, a val�s�gos �letk�zegben probl�m�t jelentenek sz�mukra. Az �lom biztons�got ad az embereknek, hogy amit az aktu�lis, napk�zbeni �letben nem �lhetnek meg, azt �lmaikban megval�s�tva l�ss�k – r�ad�sul kock�zatmentesen. A Massachuesetts Mental Center of Healt (USA) kutat�i meg�llap�tott�k, hogy az emberi �lmoknak t�bb mint a fele k�l�n�sen elt�r a val�s vil�g realit�s�t�l: sokkal szebb, illetve sokkal cs�ny�bb ann�l. A kuty�k eset�re �rtelmezve teh�t elk�pzelhet�, hogy egy kennelben tartott kutya nagy, z�ld, f�ves kertr�l �lmodik, vagy hogy a nem megfelel�en szocializ�lt, kistermet� kutya, aki f�lelmi agresszi�val reag�l s�t�ltat�s k�zben nagyobb test� t�rsai felbukkan�s�ra, azt �lmodja, hogy egy ilyen akci� sor�n v�res baleset �ldozat�v� v�lt.

Az els� p�ld�n�l el�felt�tel persze, hogy a kennelbe z�r�s id�szaka el�tt a kuty�nak lehet�s�ge volt megismerni az �let napos oldal�t, �s az agy�ban elrakt�rozott �lm�nyanyag a nagy z�ld f�ves kertr�l el�h�vhat�. A m�sodikn�l, a kis, f�l�s kutya eset�ben nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy az �lomban tov�bb folytat�dik a nagy kuty�kkal szemben a realit�sban eddig m�g befejez�st sohasem nyert csat�roz�s. Arr�l, hogy val�j�ban a kuty�k szebbnek vagy cs�ny�bbnak �lmodj�k meg �let�ket, mint amilyen, csak �k tudn�nak nyilatkozni – ha tudn�nak besz�lni…

Egy m�sik rendeltet�se az �lomnak az eml�kez�s. Ausztr�l �s amerikai egyetemeken v�gzett vizsg�latok egym�st�l f�ggetlen�l meg�llap�tott�k, hogy alv� �llapotban az agy hossz�t�vra t�rt�n� visszaeml�kez�si k�pess�ge sokkal jobb, mint napk�zben, az �brenl�ti �llapotban. Ez a biol�giai t�ny emberekre �s kuty�kra is egyar�nt �rv�nyes, tekintve, hogy a k�t �l�l�ny agy�nak ezt a funkci�t �rint� r�sze azonos. Gyakorlatilag lehets�ges teh�t, hogy a kuty�k visszaeml�kezve, visszaid�zve �lmodnak a vel�k kor�bban megt�rt�nt esem�nyekr�l. Bizony�ra sokan megfigyelt�k m�r, hogy a kuty�k m�smilyen ritu�l�val fogadj�k az ismer�s�ket, �s m�sk�nt azokat, akikkel m�g soha nem tal�lkoztak. (Itt most nem a megt�madja vagy nem t�madja meg sablonos k�l�nbs�g�re kell gondolni!) A k�t eset k�z�tti viselked�si k�l�nbs�g egy�rtelm�en az eml�kez�tehets�g f�ggv�nye.

A kuty�k nagyon j�l m�k�d� �s kifinomult eml�kez�tehets�ggel rendelkeznek. Gyakorta visszaeml�keznek helysz�nekre, ahol �vek �ta nem j�rtak, vagy szem�lyekre, akikkel �vek �ta nem tal�lkoztak. Meg�llap�that� teh�t, hogy az �rzelmi megnyilv�nul�s (lelkes farkcs�v�l�s, �r�mteli ugr�l�s stb.) �s a gondolkod�s (pl.: „...ezzel �n m�r tal�lkoztam, �s virslit adott...” stb.) k�z�tt szoros �sszef�gg�s van. Az �lomkutat�k meg�llap�t�sa szerint az emberek hajlamosak a r�g nem l�tott helysz�nt, vagy szem�lyt �lmaikban f�lid�zni, ism�telten megjelen�teni. Ebb�l arra k�vetkeztetnek a kuty�k �lm�nak megfejt�s�t kutat�k, hogy a kuty�k is k�pesek �rzelmileg gazdag �s �sszetett k�peket �lmodni.

Tov�bbi, az emberi �lomkutat�sb�l levezethet� k�vetkeztet�se a szakembereknek, hogy a kuty�k azoknak az embereknek �s �llatoknak a k�peit jelen�tik meg �lmaikban, akikkel leggyakrabban tal�lkoznak, vagy legintenz�vebb (pozit�v vagy negat�v) �rzelmi kapcsolatba ker�ltek az �let�k folyam�n. Egyszer�en kifejezve, norm�lis esetben a j� gazdir�l sz�peket �lmodnak, r�m�lmaikban pedig alkalmasint a sint�r jelenik meg, aki tal�n egyszer befogta �ket. Egy m�sik eml�s�llatot eml�t� n�pi mond�sb�l p�ld�t helyezve a kutat�si t�rekv�sek mell� – „�hes diszn� makkal �lmodik” –, er�sen felt�telezhet� az is, hogy az olcs� sz�j�s, dar�s, rizses t�pon tartott kutya a szomsz�d csirk�inek j��z� elfogyaszt�s�r�l vagy egy eredm�nyes ny�lvad�szatr�l �lmodik…

Tapasztalatok a kuty�k alv�skutat�s�nak ter�let�r�l

Az emberi alv�skutat�k meg�llap�t�sa, hogy az �lom t�lnyom� r�sz�t a k�pi, vizu�lis megjelen�s �s a hangok, z�rejek teszik ki. Mi, emberek, l�tjuk �s halljuk az �lmot, de csak nagyon ritka esetben kapcsol�dnak �lmainkhoz �zek �s szagok. A kuty�k legfontosabb �rz�kel�szerve azonban az orruk. Az agyuk m�k�d�s�nek a szagok felismer�s�ben �s elemz�s�ben sokkal nagyobb szerepe van, mint n�lunk, emberekn�l. Ez�rt a kutat�k felt�telezik, hogy a kuty�k �lm�ban ennek megfelel�en a szagoknak teljesen m�s jelleg�, fontosabb szerepe van. A kuty�k alv�s k�zbeni szimatol�s�t m�r bizony�tani is tudt�k. Jelenleg az alv� kuty�k agy�ban lezajl� elektromos impulzusokb�l igyekeznek kimutatni, hogy az alv� kuty�k is k�pesek f�ldolgozni a szagingereket. Egy m�sik �rdekes – szint�n az emberi alv�svizsg�latok ter�let�r�l �tvett – m�dszer lehet a j�v�ben, hogy az alv�, �lmod� kutya agy�nak elektromos impulzusv�ltoz�sait k�perny�n megjelen�thet� grafik�v� pr�b�lj�k �talak�tani �s r�gz�teni. �ri�si arch�vum j�het �gy l�tre, amelynek j�v�beli ki�rt�kel�se k�zelebb vihet benn�nket n�gyl�b� bar�taink �lmainak megfejt�s�hez.

Szint�n figyelemrem�lt� viselked�si tapasztalatokat jegyeztek f�l azok a szakemberek, akik egyszerre t�bb, egy�tt �l� kutya megfigyel�s�t v�gezt�k. Mivel a kuty�k nem egyszerre mer�ltek �lomba �s nem egyszerre �bredtek, mindig volt az alv� kuty�k k�z�tt �bren l�v� kutya is. Amikor egy �lm�ban feltehet�en negat�v �rzelmi �lm�nyt visszaid�z� vagy meg�l� kutya s�r�, nyafog� hangot adott, vagy �lm�ban tett mozdulatai v�delmi, f�lelmi jelleg�ek voltak, az �bren l�v� kuty�k mindig azonnal odamentek, �s nyalogat�ssal pr�b�lt�k t�rsukat megnyugtatni. A kutat�k szerint e viselked�si megnyilv�nul�s m�g�tt nemcsak az �bren l�v� kuty�k bele�rz�si k�pess�ge van, hanem egy magasabb fok� pszichikai k�pess�g is. Ugyanis az �bren l�v� kuty�k nemcsak meg�rtett�k az �lmod� kutya helyzet�t, hanem megold�si alternat�vak�nt megpr�b�ltak valamit tenni is ellene.

Hasonl�, t�bbedmagukkal, falk�ban, emberi behat�st mell�z� k�rnyezetben �l� kuty�k megfigyel�s�nek eredm�ny�b�l tudhatjuk, hogy egyetlen percet sem alszik az eg�sz falka egyszerre. N�h�ny kutya mindig �bren van, am�g a t�bbiek REM vagy NREM-�llapotban alszanak. Csak rendk�v�l er�s k�ls� ingerre vagy az �rs�gben l�v�k jelz�s�re �bred f�l az �sszes falkatag egyszerre.

Ellent�tben vel�nk, emberekkel, akik a REM alv�si szakaszban jelent�sen �rz�kenyebbek vagyunk a hanghat�sokkal szemben, a kuty�k egyforma intenzit�ssal reag�lnak a REM- �s a NREM-alv�suk alatt is b�rmilyen hangra. Egy�rtelm�en vezeti azonban a reag�l�si rangsort, ha az alv� kuty�t egy m�sik kutya hanghat�sa zavarja meg. Egy�b hangokra (pl. �t�s, koppan�s, �vegcs�r�mp�l�s, emberi besz�d stb.), amelyeket sok kutyatulajdonos behatol� idegenekkel asszoci�l, az alv� kuty�k kev�sb� intenz�ven reag�lnak.

Ausztr�l viselked�skutat�k 1993–95 k�z�tt k�l�nb�z� alv� kuty�kon megfigyel�st v�geztek. Megfigyel�s�k eredm�nyek�nt meg�llap�tott�k, hogy a kuty�k nem alszanak folyamatosan hossz� ideig. �tlagosan �r�nk�nt h�rom alkalommal f�l�brednek, �s kb. �t perc ut�n ism�t elalszanak. Ez a ritmikusan ism�tl�d� REM-, NREM-alv�s �s �brenl�t nappal �s �jszaka egyar�nt kimutathat�. Ezzel indokolhat�, hogy a kuty�k kev�sb� �rz�kenyek a napszakokra.

Ugyancsak ez a magyar�zata annak, hogy azok a munkakuty�k, amelyek felv�ltva nappal �s �jszaka is szolg�lati bevet�sre ker�lnek (ment�kuty�k, rep�l�t�ri k�b�t�szer- vagy robban�anyag-keres� kuty�k stb.) egyenletes teljes�tm�nyre k�pesek, f�ggetlen�l att�l, hogy nappal vagy �jszaka alszanak, illetve dolgoznak.

�llatv�d� szervezetek besz�mol�ib�l �s tapasztalataib�l egy�rtelm�en tudhat�, hogy azok a kuty�k, amelyeket olyan helyr�l mentettek meg, ahol valamilyen okn�l fogva nem mehettek be az emberek k�z�, kint pedig nem volt pihen�sre, alv�sra alkalmas hely�k, a helyzet normaliz�l�d�s�t k�vet� napokban, hetekben szinte csak h�rom dolgot csin�ltak: aludtak, aludtak �s aludtak. �llatorvosi statisztikai adatok bizony�tj�k, hogy az anyagcsere zavaraival �sszef�gg� betegs�gek t�netei ezekn�l az �llatokn�l fokozatosan, szinte magukt�l megsz�nnek, ha a kuty�k f�lreh�z�d�si, pihen�si, alv�si lehet�s�g�t a megv�ltoztatott tart�si k�r�lm�nyek lehet�v� teszik.